Mállott pompa - fotókiállítás

Május 19-én újabb fotókiállítás nyílt a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Sociollogicum épületének halljában Szalai Luca képeiből, aki a Budapesti Corvinus Egyetem szociológia és a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem kulturális antropológia szakán végzett. A "Mállott pompa" című válogatás 2014-2017 között készült  kolozsvári fotóiból állt össze. 

"Kolozsvári   emlékképeim   gyermekkoromból   a   Funar-korszak   díszletei   között játszódnak. Akkoriban a Bolyai Egyetem Farkas utcai épülete mellett sétálgatva egy különleges "valami dolgom egyszer lesz még itt"- érzés fogott el, és valóban lett.Évekkel   később   egyetemistaként   visszatérve   a   régi   emlékek   mellé  új   történetek sokasága   gyűlt,   ezek   töredékének   őrzik   halvány   lenyomatát   a   "Mállott   pompa"kiállítás képei. A   kolozsvári   tanórák   jó   ürügyül   szolgáltak   arra,   hogy   Budapestről   Kolozsvárra utazzak. Később már ürügy sem kellett, egyre gyakrabban ültem a vonaton, buszon,autóban, ismerőssel, ismeretlennel, hogy újra ott lehessek. És egyre több ismerősarc, bámulni való terasz és erkély, valami elgörbült idősíkon eltöltött órák és napok,barátok vártak, és már nem csak Kolozsváron. Budapestre visszamenni pedig egyre kevésbé   akaródzott.   Pár   hónap   után   Kolozsvárra   már   nem   vittem   magammal fényképezőgépet, nem  akartam magam turistának érezni.  Otthon voltam.  Viszont tisztán emlékszem a pillanatra, mikor Budapestre visszaérve először éreztem magam turistának a saját szülővárosomban. Valami elkezdődött. Nem sok idő telt el, már Erdélyben laktam és dolgoztam. És azóta is.Persze sok élményről nem lehet fényképet készíteni, de talán nem is lenne művészi értékük. A nyolcvan év körüli úrról a Házsongárdi temetőben, aki miután megszólított,hogy miért lát órák óta a sírok mellett olvasgatni, örömében, hogy egy pesti lány Kolozsvárra jött tanulni, egy Reményik-verset szavalt nekem. Vagy a Széchenyi téri piac tejcsarnokában az eladónőről, akitől húsz deka telemeát akartam vásárolni, és miután mérlegre tette az árut, megkérdezte: „negyvenöt lett, maradhat?”

Maradhat. Fényképeken vagy a fejemben, de maradjon."

Szalai Luca 

Közlemény - eredményhirdetés

„Az iskola diákszemmel. Képek az iskola nem nyilvános életéből” fotópályázatunkra beérkező pályamunkák kiértékelésének eredményeként a pályázatokat elbíráló bizottság úgy döntött, hogy első díjat a beérkező pályázatok egyike számára sem ítél oda. Legjobb pályamunkaként a zsűri dicséretben részesíti Czoguly Mária-Mónikát, a Zajzoni Rab István Középiskola XI-es diákjának pályamunkáját. Az alábbiakban ebből közünk – a szerző beleegyezésével – két fotót, a hozzájuk tartozó szöveggel együtt.

„A szivarozás egyik betiltott tevékenység az iskolában. Ám a diákok nem hagyták annyiban. Úgy gondolták, hogy a tanároknak nincs jogukban ezt megtiltani nekik. Leültek és tanácskoztak mi tevők legyenek. Sokat gondolkoztak, de rájöttek, hogy a szolgálatos tanárok sosem mentek hátra egészen a fiú vécéig, amely az udvar hátsó felében helyezkedik el, hogy szemmel tarthassák a szüneten levő diákokat. Így lett a fiú véce hátánál levő kis sarokból a „Nagyok helye”, azaz szivarozó sarok. Ezek a nagyok többnyire minden évben a végzős osztályban levő diákok. Mindig szokott lenni egy őr, amely ha egy tanárt lát közeledni, azonnal riasztja társait, és amire odaér a tanár minden olyan mintha semmi sem történt volna.”

  „Iskolánk épületében van egy kis sarok egy polccal, ahol különböző témájú könyvek találhatók. Ez a kis sarok rejtve van egy dús levelű növény által, amelynek a nevét egy diák sem ismeri csak örülnek, hogy létezik. Ide sokszor behúzódnak a kis diákok, hogy rejtetten olvassanak, zavartalanul, vagy a nagy diákok bújnak el a szolgálatos tanárok elől, hogy ne rakják ki őket szüneten az udvarra. A képen szereplő kislány rejtőzik el legtöbbször a világ elől, hogy olvashasson egy picikét nyugodtan, mivel zajos osztálytársai mellett nem tud. Olyan picike, hogy a bozótos növény teljesen eltakarja, így a tanárok valójában nem veszik észre, hogy ott tartózkodik.”

Felhívás!

Mi az a szociofotográfia?
Kik a jeles képviselői, melyek  történetének fontosabb pillanatai?
Hogyan kapcsolódik e művészeti ág a társadalomtudományokhoz?
Hogyan használható a kép kutatási eszközként?
Mi fán terem a vizuális szociológia és antropológia?

A BBTE Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézete keretében működő Vizuális Műhely csoport keretében ezekre a kérdésekre keressük a választ. Ha be szeretnél kapcsolódni, vagy csak érdeklődni szeretnél, írj a bbte.vizualis.muhely@gmail.com címre. 

Jelentkezni szaktól függetlenül lehet, és középiskolások jelentkezésének is örülünk!

A gettó gyermekei - fotókiállítás

Kiállítás nyílt a Sociollogicum épületének halljában, Gönczy Tamás képeiből. "A gettó gyermekei" című összeállítás képei a tatabányai Mésztelepen készültek.

„Mésztelep kialakulását az 1896-ban a mai település területén megindult széntermelés nagyarányú felfutásának köszönheti, ahol az energiahordozó felhasználására a 20. század elejétől kezdve egyre több ipari létesítményt hoztak létre. A múlt század első felében az üzemek munkaerőigényének kielégítése érdekében az ország egész területéről érkező betelepülők számára a tulajdonos MÁK Rt. jellemzően ún. hatajtós, komfortnélküli munkáslakásokat épített fel a telepen. A városközpont Újvárosban történő elhelyezésével, s a környezetszennyezés mértékének megnövekedésével a magasabb 28 társadalmi státuszú családok egyre inkább, az 1950-es évektől gomba módra szaporodó összkomfortos lakótelepi lakásokba költöztek. Mésztelep lakóinak többségét ma már többnyire a lakbér és közüzemi díjtartozásuk miatt a településről kilakoltatott, illetve az ország ÉK-i területeiről érkező, jobbára önkényes lakásfoglaló roma családok alkotják. Az 1990-es évek elején az alacsony iskolai végzettségű cigányok többsége elvesztette munkahelyét. Ezzel összefüggésben az évtized második felében a közbiztonság romlásával elgettósodott a terület. A családok egy része jelenleg is alkalmi munkából, munkanélküli segélyből, illetve különböző szociális ellátásokból él. A városrész műszaki infrastruktúrája rendkívül rossz állapotban van, s a telep korábbi alapfokú intézményei közül ma már csak az óvoda áll az itt lakók rendelkezésére. Mésztelepet – kedvező földrajzi fekvésének köszönhetően – a tervek szerint még ebben az évben gazdasági területté fogják átminősíteni. Felszámolásával Tatabánya legnagyobb, s legegybefüggőbb kolónia jellegű városrészét veszíti el.”

Boross Gabriella – Tatabánya-Mésztelep társadalomföldrajzi vizsgálata

A kiállítás 2013-2014 nyarán készült képei mésztelep gyermekeinek ábrázolásával nyújt bepillantást a közösség mindennapjainak világába. A kiállítás BBTE Szociológia Karának Dosztojekvszkij (volt Plugarilor) utca 34. szám alatti épületében tekinthető meg, április 30-ig. 

Gönczy Tamás Szatmárnémetiben született, jelenleg humánerőforrás-menedzsment szakos hallgató a BBTE Szociológia és Szociális Munkás Karán. Továbbiképei a Gönczy Tamás Photography facebook oldalon tekinthetők meg.

Az iskola diákszemmel. Képek az iskola nem nyilvános életéről.

A BBTE Szociológia tanszékének Vizuális Műhelye szociofotó pályázatot hirdet középiskolások számára az iskola belső világáról, kifelé láthatatlan életéről. A pályázatra olyan fotókat várunk, amelyek a valósághoz hűen mutatják be a romániai középiskolák mindennapi életének olyan oldalait, amelyekről az iskolák hivatalos önábrázolásai nem szólnak; olyan helyzeteket, amelyekben a tanárok nincsenek jelen.

Egy pályázó legtöbb öt képpel jelentkezhet. A képekhez csatolva egy legkevesebb 500, legtöbb 1000 karakteres leírást is várunk, amelyben a szerző bemutatja a fényképek készítésének körülményeit, a helyszínt, a szereplőket, az eseményt.

Az első öt helyezett fényképeiből kiállítás készül a BBTE Szociológia Karán, az első helyezett pedig 300 lejes díjban részesül. Pályázni csak elektronikus úton lehet. A fényképeket 2017. április 15-ig várjuk, a bbte.vizualis.muhely@gmail.com e-mail címre. A pályázatról további információkat ugyanerről az e-mailcímről lehet kérni.

Cigánypaloták - belülről

Az utóbbi két évtizedben épült díszes cigánypaloták közismertek, legalábbis kívülről. Belépni azonban már keveseknek adatott meg, e reprezentatív épületek belsejével kapcsolatban így rengeteg mende-monda kering. A Cashidelucs facebook-oldalon található "avem o kasa shukar" fénykép-sorozat ezekbe a lakásbelsőkbe nyújt bepillantást. A felvételek készítésekor a fényképészt nem a társadalomtudós kíváncsisága vezette, hanem építészi műveltsége és ízlése, így a felvételeket inkább paródiának szánta, a képek szociológiai értékét azonban ez nem csorbítja.

Kolozsvár foltos színfoltja – Ószer

Szalai Luca

Ha Kolozsvár társadalmilag érdekes színhelyeiről gondolkodunk, számtalan kutatandó terület jut eszünkbe; a piacoktól a boltokon és kávézókon át az egyetemisták, az idősek vagy a kisgyerekesek által előnyben részesített terek mind-mind érdekes helyszínek, nem beszélve a kulturális sokszínűség adta információs kavalkádról.