BBTE Vizuális Műhely: Mócföldi skanzen

Az átlagosan 1400 méter magas fekvésű Mócvidék, völgyeivel-hegyeivel és számtalan apró, alig modernizálódott falujával igencsak egzotikus régiója Erdélynek. Ennek ellenére valahogy nincs rajta az erdélyi magyarok mentális Erdély-térképén – amit az is jelez, hogy magyarul interneten a vidékről alaposabb leírást sem találunk. Egy felületesebb keresés után úgy tűnik, egyelőre a Wikipédia képezi az egyik legalaposabb forrást - Mócföld-Wikipédia

E vidék egy eldugott sarkát mutatjuk be a következő fotókon, amelyeket egy ad hoc módon összejött kirándulás résztvevőiként készítettünk. Kalotaszegre készültünk, de a kiszámíthatatlan idő miatt egy sziklásabb, garantáltan nem sáros vidéken kötöttünk ki. Ocoliş (Alsóaklos) község völgyét jártuk be, amelyben három falu található, a községközpontként szolgáló Ocoliş mellett Runc és Lunca Largă telelülések. Az első kettő gyakorlatilag összenőtt, de utánuk mintha az emberlakta táj véget érne: hegyvonulat következik, amelyen csak egy keskeny sziklaszoros vezet át. A képek a szoros után következő Lunca Largă településről készültek.

Link az interaktív térképre

Talán már az eddigi felvezetésből is sejthető, hogy Lunca Largă (magyarosan Lunkalárga) a világ végén is túl van. A kis településnek fénykorában is csak 261 lakosa volt (1910), mára azonban mindössze 67 maradt, akik szinte kivétel nélkül idősek, vagy talán inkább aggok. Ennek megfelelően a faluban rég leállt minden modernizációs folyamat, és az gyakorlatilag élő skanzenné vált. Átsétálva rajta kevéske lakosa alig látható, hisz többségük nehezen mozog, egyesek pedig oly néma szótlanságban ültek házuk sötét tornácán, hogy utólag vettük észre őket a házakról készült felvételeken. Aki viszont még képes mozogni, az néha egészen hajmeresztő dolgokat is művel, mint például az a nyolcvan fölötti aggastyán, aki egy druzsbával rönköket szabdalt, és akivel szóba elegyednünk is sikerült. Fénykép sajnos nem készült róla, mint ahogy másokról sem nagyon, a rövid ott töltött idő miatt ugyanis embereket nem nagyon fényképeztünk. Így amit be tudunk mutatni az az épített környezet, de azt gondoljuk, hogy ez is sokatmondó.